Visszaemlékezésekből és néprajzi kutatásokból úgy tudni, hogy a 18-19. században élt Makón egy öreg férfi, akit ,,Teknőkaparónak” neveztek. A férfi több bekövetkezett eseményt, változást is megjósolt, nem csak világi, hanem helyi viszonylatban is.
A Momentum országgyűlési képviselőjének, Tóth Endrének a közérdekű adatigénylése nyomán kiderült, hogy az ország tankerületi igazgatói mekkora összegű jutalmat kaptak.
November 17. a koraszülöttek világnapja. Ennek alkalmából öltöztette lila fényruhába Vizi Gábor a makói görögkatolikus templomot.
Vagy nem tudtak, vagy nem akartak semmit se tenni nyáron a Bartók iskola megmentéséért, most pedig a kisposta bezárása ellen sem. Mindenesetre egyik variáció sem túl hízelgő a fideszes vezetésre nézve.
Pedig nyáron pont az volt az érintett szülők egyik fő problémája, hogy a főtéri épülethez képest az Almási egészen máshol található és kevés a parkoló az iskola előtt.
Makót 2014. óta vezeti Farkas Éva Erzsébet. Összeszedtük az elmúlt nyolc év top 5 leggázabb és legjobb döntéseit, eseményeit.
Makó polgármestere nem tulajdonított különösebb jelentőséget annak, hogy Hódmezővásárhely nem tudja, vagy nem akarja megrendezni a tűzijátékot.
1915. július 18-án kezdődtek meg a harcok a Doberdó-fennsíkon az Isonzó folyó menti küzdelmek részeként az első világháborúban. Ezerháromszáz makói soha nem tért vissza. (Kiemelt fotó: makói katonák a fronton/sulinet.hu)
Érdekes helyzetre világít rá a Magyar Narancs mai cikke. Miközben a Bajza iskola bezárásakor oda lehetett menni a döntéshozókhoz, az önkormányzathoz, dr. Buzás Péterhez, addig most, a Bartók esetében az államé a döntés felelőssége és nincs, aki személyesen viselje.
Megkeresésünket követően most válaszolt a Hódmezővásárhelyi Tankerület a Bartók intézmény kapcsán. Tájékoztatásuk szerint ,,a fenntartó a költözést a jogszabályok megtartása mellett valósítja meg”, valamint ,,az emelt szintű zenei oktatás, a változatos pedagógia módszerek alkalmazása az eddigi magas színvonalon folytatódik.”
