Törökkanizsai konferencián képviseltette magát a Szirbik Miklós Egyesület
A hétvégén Törökkanizsán rendezték meg a Határtalan Arankaköz című konferenciát. A rendezvényen az egyesület 3 tagja tartott előadást – adta hírül Zeitler Ádám elnök.
A hétvégén Törökkanizsán rendezték meg a Határtalan Arankaköz című konferenciát. A rendezvényen az egyesület 3 tagja tartott előadást – adta hírül Zeitler Ádám elnök.
Az uniós tagállamok nagykövetei pozitívan értékelték a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar helyreállítási tervet és annak hivatalos elfogadását javasolták az Európai Unió Tanácsának. Az Állandó Képviselők Bizottsága ugyanakkor mintegy 6,3 milliárd euró összegű felzárkózási forrás zárolását javasolta – tájékoztatott az uniós tanács kedd hajnalban.
Csütörtökön az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa elutasította Románia és Bulgária felvételét a schengeni övezetbe. A 27 tagállam közül Ausztria és Hollandia szavazott ellene, írja a Transtelex.
Az Európai Bizottság támogatja a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar terv elfogadását, ami 5,8 milliárd euró (mintegy 2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás felhasználását teszi lehetővé Magyarország számára – adta hírül az MTI. Ehhez azonban szigorú kondíciók társulnak.
Beszámoltunk arról, hogy az Európai Parlament (EP) tegnap megszavazta, hogy zárolják a Magyarországnak szánt uniós forrásokat.
Tévhit, hogy a magyar tárolókban lévő, illetve az országba érkező földgáz a miénk lenne – írja a G7. Az ősz elején Szerbiából még naponta 18,5 millió köbméter földgáz érkezett, az elmúlt tíz nap alatt viszont az összes import nem érte el ezt a szintet.
A helyreállítási alap Magyarországnak járó 5,8 milliárd eurós támogatását megkaphatja Magyarország – különböző feltételek árán –, ám a jogállamisági eljárás következtében 7,5 milliárd euró befagyasztását javasolja az Európai Bizottság az Európai Parlamentnek.
Miközben a gazdaság kilábalt a koronavírus-válságból, a sokkok sorozata és a laza költségvetési politika 20 százalék fölé emelte az inflációt, és nagy külső hiányt okozott – írja elemzésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A központi bank 2021 júniusától kezdődően jelentős szigorítással reagált, ezt a lépést az IMF megfelelőnek ítéli, a kormány pedig 2023-ra ambiciózus költségvetési kiigazítást tervez.
Minden termékre vonatkozóan a magyar infláció a harmadik legnagyobb volt Európában, az élelmiszerek viszont itthon drágultak messze a legnagyobb mértékben mind havi, mind éves szinten – számolt be a Portfolio az Eurostat októberi inflációs jelentése alapján.
A „szankciós infláció” furcsa mód csak Magyarországon okoz árrobbanást az élelmiszerárakban, másutt sokkal mérsékeltebb összegért lehet hozzájutni ugyanahhoz a termékhez – írja a Magyar Hang.